Sokan most a búzatermés minőségét próbálják menteni, ami jól látszik a műtrágyák iránti megélénkült keresletből. A tartósan vízhiányos időszak kihirdetése a termelők egy részének segíthet. Az ország kettészakadása is látszik az adatokból, az Alföldön eddig jóval az átlag alatti csapadékmennyiséget mértek – írja a vg.hu.

Az aszályos időszak nem kedvez a vetéseknek – fotó: pixabay.com

"A májusi eső aranyat ér, de a gabonát ért károkat már nem tudja majd helyreállítani, legfeljebb javíthat a helyzeten" – nyilatkozta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

"Az ősszel elvetett kalászosoknál ugyanis nagy területeken a 100 millimétert is eléri a vízhiány. A táblák állapotát vizsgálva már most látszik, hogy kevesebb lesz az idei gabonatermés, mint amennyire korábban számítottak, a hozamokra nagy hatást gyakorló bokrosodás ugyanis messze volt az optimálistól" – tette hozzá. Tovább nehezíti a gazdálkodók helyzetét – és rontja az idei terméskilátásokat is –, hogy a száraz talajon csúszik a kukorica vetése, hiszen sokan várnak arra, hogy nedvesebb talajba tudják elvetni a magokat.

A helyzet súlyosságára már a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) korábban felhívták a figyelmet – április közepén már kezdeményezték a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Most folynak az egyeztetések, a Magosznál abban bíznak, hogy a Belügyminisztérium hamarosan bejelenti a tartósan vízhiányos időszakot.


Tartósan vízhiányos időszak legutóbb 2022-ben, március 21. és október 31. között volt érvényben, aminek az a gyakorlati jelentősége, hogy ebben az időszakban lehetőség van az öntözésre vízjogi engedély nélkül is. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat a vízügyi igazgatóságnak tett egyszeri bejelentés után harminc napig lehetséges, valamint a vízkészletjárulékot sem kell  a termelőknek fizetniük. A Magosz főtitkára, Cseh Tibor András szerint két éve sokakat megmentett ez a lehetőség, ugyanis az akkor hivatalosan öntözött, százezer hektáros területen felül további 20 ezer hektáron öntözhettek átmenetileg.

Idei kezdeményezésük szükségességét Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára korábban azzal magyarázta, hogy idén márciusban csak 23 milliméter csapadék hullott, míg a harmincéves országos átlag 34 milliméter. Az adatokból az is jól látszott, hogy az ország kettészakadt: míg a nyugati térségek egyes körzeteiben 50-70 millimétert is mértek, addig az Alföld átlaga 20 milliméter alatt maradt.

A nagy csapadékhiányra és a területi különbözőségekre hívta fel a figyelmet az MHB AgrárTrend Indexet bemutató tájékoztatóján Hollósi Dávid is, aki egy olyan térképet mutatott be, amelyik a 90 napos csapadékösszeg sokéves átlagtól történő elmaradását ábrázolta.

Elmondta: az ország közepén sok helyen 50, a Homokhátságon és a délkeleti vidékeken 53–74 milliméter közötti az elmaradás. Hollósi azt is hozzátette, hogy műtrágyát is jóval kevesebbet juttattak ki a gazdálkodók, bár az elmúlt hetekben már olyan információk is érkeztek az integrátoroktól, hogy a mesterséges tápanyagpótlók iránti kereslet megélénkülni látszik.

Kedvezőtlenül hatott időjárás a francia és a német vetésekre is, így az európai határidős piacokon a gabonaárak emelkedést mutatnak.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára arra hívta fel a gazdálkodók figyelmét egy fórumon, hogy a szerződéskötéskor és készleteik értékesítésekor ezt mindenképpen vegyék figyelembe.

A gabonapiacra hatást gyakorol az is, hogy az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importjának további egy évvel történő meghosszabbítását. Az államtitkár véleménye szerint az európai és a magyar termelők képtelenek versenyezni azokkal a több százezer hektáron termelő ukrán gazdaságokkal, amelyeknek az európai uniós gazdálkodók számára előírtaknál jóval enyhébb termelési feltételek mellett lehet termelniük.